
Villáminterjú Orendi Istvánnal: Nem hajszolom a „legeket”
Az erdélyi táncházmozgalom egyik zászlóvivője Orendi István, az Erdélyi Táncháztalálkozó újjáélesztője. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Az erdélyi táncházmozgalom egyik zászlóvivője Orendi István, az Erdélyi Táncháztalálkozó újjáélesztője. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
Cseke Ágnes tízévesen került a tánc szépséges és rögös útjára Budapestre, majd huszonhárom év után jött haza, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola balett-tanára. Hazatérni sokszor bátorság, és adott esetben a keskenyebb út vállalását is jelenti.
Mozgás, öröm, agytorna – röviden így lehetne összegezni a szenior tánc lényegét, amely nemcsak a testet, hanem a lelket és az elmét is frissen tartja. Kutatások szerint a szenior tánc 76 százalékban késlelteti az Alzheimer-kór megjelenését.
Messziről felismerem. Van benne valami titokzatos báj és elegancia. Bálint Hanna óvodás kora óta követi céltudatosan álmait. „Úgy élek, hogy híres táncos leszek” – mondja az ifjú csíkszeredai hölgy.
A nő hat alma – határtalanul áradó női erő címmel hívta kerekasztal-beszélgetésre a Lemanguria Élettánc Egyesület az udvarhelyszéki nőket. Erről kérdeztem a Lemanguria szemlélet és módszer udvarhelyi „nagykövetét”, Benczédi Zselykét.
Nem különc, de a maga nemében különleges ember, vallja Ruszuly Ervin táncos, koreográfus, aki feleségével együtt a székelyudvarhelyi TÉR összművészeti központ megálmodója és létrehozója. Ezúttal ő válaszolt a Proust-féle kérdéssorra.
A családi legendárium szerint 10 hónaposan, a rácsos kiságyba kapaszkodva már zenére táncoltam. Nagyon muzikális családban nőttem fel, mindenki játszott hangszeren, a néptánc a fiatalságom erős háttérországát adta.
Táncot tanít, közösséget épít, és népi hagyományainkat próbálja átörökíteni a székelyudvarhelyi gyerekekbe immár negyedszázada. A Kékiringó néptánccsoport alapítója a Magyar Kultúra Lovagja is, ám tanítványainak ő csak egyszerűen Tanci.
Több éven át büszkeséggel fedezhettük fel a bécsi újévi koncert tévéközvetítését nézve. A bécsi opera kis-szólistájával, a sepsiszentgyörgyi születésű Ledán Eszterrel megvalósult és elengedett álmokról beszélgettünk.
Ikonikus kultúrkocsmája volt Székelyföldnek a G., az évek során felvonult az igényes alternatív kultúra színe-java. De hová térhetünk be most, ha érdekelne egy kis kulturális csemege, vagy, ha csak sö..., azaz találkozásra szomjazunk helyi barátokkal?
Nem való a mi otthonunk a lapba – szabadkozik Nemes Annamária, a székelykeresztúri ifjúsági lakás ajtajában, de mi sem hagyjuk lebeszélni magunkat olyan könnyedén és gyorsan.
1978 őszén Székelyudvarhelyen rendezték meg a világ első táncháztalálkozóját, majd 2017 őszén jelentkezett az első „újabb kori” Erdélyi Táncháztalálkozó, ugyancsak Székelyudvarhelyen. A két dátum között eltelt majdnem négy évtized alatt rengeteg változás történt, de a táncházas lét és életérzés köszöni szépen, él és virul. Mit nyújt ez a közeg tagjainak? Mennyire határozza meg ma az értékrendet? Olyanoktól kérdeztük, akiknek lételemük ez a világ.
A tánc valóban egyetemes nyelv – bizonyosodtam meg róla újdonsült néptánc tanulóként magam is, s ebből a meggondolásból kiindulva kérdeztem egy rendszeresen néptáncolni járó páros női tagját arról, hogy mit nyújt számára a néptánc. Miért érdemes időt szánni rá? Megerősített benne: sosincs késő a néptánctanuláshoz sem.
Lemondás, fájdalom, koplalás és rivalizáció a tüllszoknyák látványos világa mögött. A filmekben általában ez a kép rajzolódik ki a balett világáról, a balerinák és balerinok életéről. Nagy Ingriddel, a Kolozsvári Román Opera balettkarának táncosnőjével beszélgetve próbáltuk kideríteni, milyen Erdélyben egy balerina élete. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Magába vetett hitét a táncból, a közönségből és a megérdemelt sikerekből meríti. Melles Endre fiatal tánckarvezető és előadóművész, a Háromszék Táncegyüttes oszlopos tagja. A néptánc és a vele járó életforma elfogadóvá tette nemcsak a színpadon, hanem az életben is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)
A tánc géniusza. 1994-ben léptek fel az Eurovíziós Dalfesztiválon a Riverdance formációval, ami annyira látványosra sikerült, hogy beírták magukat a történelembe. A Riverdance nevet később a Lord of the Dance váltotta, Michael Flatley pedig nem csak alapította-, de rendezi és vezeti a csapatot a mai napig is. Május 19-ei, sepsiszentgyörgyi fellépésük apropóján beszélgettünk vele.
Lételeme a tánc. Nemcsak a zene, minden hang mozgásba hozza Macaveiu Blankát. Bár ritmikus gimnasztikával kóstolt bele a mozgás világába még gyerekként, végül a kortárs tánc mellett kötött ki. Megalapította a Navarra Dance kortárs tánccsoportot, ahol lassan tíz éve formál táncosokat a háromévesektől a tinédzserekig. S bár legtöbbünk még csupán ízlelgeti a kortárs tánc fogalmát, Blanka minden eszközével arra törekszik, hogy megszerettesse velünk ezt a világot.
Az őrkői Mocsel családot táncos, néprajzos körökben jól ismerik – nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is: négy generáció óta a Sepsiszentgyörgy melletti cigánytelep legjobb táncosai, akik nemcsak mulatni szeretnek, hanem tudatosan hirdetik, hogy számukra fontos a hagyományos cigány tánc továbbörökítése. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
A bőrünk, hajunk és körmeink egészségét nem csak külsőleg, hanem a táplálkozásunkkal is erősíthetjük. Nem kell számtalan táplálékkiegészítőt szedni, csupán egy kis tudatosságra van szükség az étkezés, a folyadékbevitel terén.
Jó néhány évtizeddel ezelőtt még Csíkszentgyörgyön állt az a csűr, amely ma Szőcs Erika és Sólyom Géza, valamint két közös gyermekük otthonául szolgál Csíkcsomortánban. Az újrahasznosítás vezérelte a családot az otthonteremtésben.
Szívesen hordasz egy egyszerű farmer-fehér póló szettet? Esetleg egy natúr színű ruhát, ami kényelmes, de kicsit unalmas hatású is lehet? Ne szaladj el rögtön új darabokat vásárolni – kiegészítőkkel új életre keltheted a szettjeidet.
Megmosolyogtató olykor hallani, hogy Székelyföldön még a hal ellen is az a kifogás, hogy halízű. Ha a tájainkon nem szokványos ételt főzünk, olyan, mintha utaznánk. Kulturálisan biztosan ezt tesszük, megismerjük más népek ételeit, azok elkészítési módját.
Több mint egy évtizede minden évben fesztiválozunk, ha esik, ha fúj, ha hőség van. Méltán mondhatom, hogy elmúlt években sokat fejlődtem a fesztiválöltözködés terén, ma már nem vétek alapvető hibákat, és nem két bőrönddel érkezem a táborba.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
Kisbuszban élve, 268 nap alatt 51 067 kilométert tett meg a sepsiszentgyörgyi Tulit család: Éva, Zsombor, valamint gyermekeik, Eszter és Gergő. A Belső-Ázsiáig tartó, az arab világba is „benéző” utazás tapasztalatairól Éva mesélt.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.
Üde színfolt a Székelyhon szerkesztőségében, Bencze Emese kolléganőnk az a fajta nő, akit szeret a kamera méregzöldben és „boszorkányszoknyában”, romantikus-virágosban, de akár a szürke visszafogott árnyalataiban is.