Kultúrkoktél

José Saramago: Az elefánt vándorútja

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy elefánt, akit Salamonnak hívtak. Így is kezdődhetne a regény, ha mese volna. És hát mese is, de igaz mese. Salamon nászajándék volt a portugál III. János királytól az osztrák Miksa főhercegnek, és ezen ajándék a saját lábain kellett eljusson fél Európán keresztül Belémből Bécsbe.

Ezt ne hagyd ki!

Hogy ne teljen szürkén a február, mutatunk néhány jó dolgot, amiről kár lenne lemaradni. Kultkínáló következik!

Élmény: Előttem az élet

Romain Gary az egyetlen francia író, aki kétszer nyerte el hazája legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat. Émile Ajar álnéven publikálta az Előttem az élet című művét, s bár nem vagyok szakértő, úgy gondolom, méltán nyerte el a kitüntetést, hisz a könyv nyelvezete, egyszerűségében rejlő zsenialitása, a megfogalmazott életigazságok, a nyomor közepébe ültetett humor mind-mind hozzájárulnak az irodalmi értékéhez.

Szerelmek tanúja: a kolozsvári Művész mozi

Látta beáramlani a széksorok közé a film által elvarázsolt kolozsvári elit tagjait, a folyóiratok rettegett szerkesztőit, a közeli egyetem professzorait. A hóstáti gazdát és a vasárnapi kimenőjét töltő széki cselédlányt. A kommunizmust építő munkást és a több ezer egyetemistát. Látta az egymásba fonódó párokat – egyszóval szerelmek tanúja volt. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin januári számában jelent meg.)

Mága Zoltán: „Az emberek szeretetétől töltődöm fel”

Kiskorában arról álmodott, hogy egyszer kitör a nyomorúságból, és másokon fog segíteni, mesélte Mága Zoltán, amikor erdélyi koncertkörútjának – a 100 templomi jótékonysági koncert című sorozat – egyik állomásán sikerült beszélgetnünk. Mint mondta, ezekkel a koncertekkel régi fogadalmának tesz eleget.

A gála – amikor két perc van hátra az életünkből

Mit tennénk, ha egy ünnepi pillanatban hirtelen azt mondanák nekünk, hogy az életünkből két perc van hátra, azután megáll az idő? Többek között erre az izgalmas kérdésre keresi a választ a Csíki Játékszín A gála című óévbúcsúztató előadása, melynek rendező-koreográfusával, Györfi Csabával beszélgettünk.

Az ifjú pápa - „Azok, akik hisznek Istenben, nem hisznek semmiben”

Nem filmkritikusként írom az alábbi sorokat, hanem mint színházi rendező, ebben az esetben mint egy mindennapi néző. Tehát vállaltan, az elkövetkező mondatokkal inkább egy színházi szempontból megközelített életérzést szeretnék tetten érni, ami talán Paolo barátunk univerzumának egyf&

Felülmúlt minden mást – Bartis Attila: A vége

Múlt hónapban futólag említettem A végét Bartis Attilától, és most szeretném komolyabban is a figyelmükbe ajánlani. Akit érdekel a kortárs magyar irodalom, annak kihagyhatatlan mű, véleményem szerint a legmagasabb szintet képviseli ebben a műfajban.

A mi „Nemzeti Galériánk”

A megérkezett, élő és forrongó művészet, valamint a biztosnak tűnő értékek intézményévé kíván válni a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ. Vezetője Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, aki nem mellesleg a marosvécsi kastély és a Kemény-birtok e

Táncba viszi a színészt

Baczó Tünde nevét főként azok ismerik, akik jártasak a mozgásszínház világában, de színészként is szerepelt néhány előadásban. A fiatal rendező-táncos-koreográfustól sokan tanulhatnak, ugyanakkor ő is folyamatosan fejlődni szeretne. Szavaival élve: az agya dolgozik ezerrel. Mindkettőnk szenvedélye a tánc, nem volt nehéz tehát r&

Beszélő tárgyak – az aradi vértanúk relikviái

Arad az 1848–49-es vértanúk városa. Aki itt él, akarva-akaratlanul találkozik emlékükkel. Ha nem a családban, akkor az iskolában, a sajtóból vagy a közbeszédből ismeri meg a történetüket. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a helyi múzeumban őrzik az Aradon kivégzett tizenhárom honvédt&aa

Megborzongat, felemel és padlóba döngöl

Bartis Attila: A nyugalom

Hol, melyik rész kavart fel ennyire? – kérdezte egy kedves barátom, amikor elmeséltem, hogy ez a könyv megríkatott. Most nem fogom Önöknek elárulni, kedves olvasók, de annyit mondhatok, hogy több ilyen rész is van benne, és végig tart a felkavaró hatása a regénynek. Kimondottan erős idegzetűeknek ajánlom!

Csányi Vilmos: Ő ott bent – Utópia

Mesterséges intelligencia (MI), szuperintelligencia, szingleton... Kifejezések, amelyek többek között az evolúciót kutató tudósok fantáziáját mozgatják. Olyannyira, hogy a neves magyarországi tudós, Csányi Vilmos legújabb regényét ebben a témában írta. 

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól - Kettő orvos Erdélyben

Nem kellene már meglepődnöm azon, hogy mennyi fantasztikus kortárs írónk van, de mégis, az utóbbi időben egyre másra „jönnek” velem szembe, ismerősök ajánlják a műveiket, olvasok róluk, vagy csak valahogy a kezembe kerül egy újabb remek kötet. Ez a mostani is figyelemreméltó, méghozzá erdélyi származás&uacu

Mindenkit vár a nagyváradi vár!

Ha nyár, akkor Szent László Napok – mondják ma már egyre többen a Partiumban, hiszen a június 18–26. között immár negyedik alkalommal megszervezett nagyváradi kulturális fesztivál bebizonyította létjogosultságát, és nem csak a város, hanem az egész térség ünnepévé nőtte ki magát. A szervezés hajr&aac

Kézműves csodavilág és békés harmónia Ceclanéknál

Egy kis eldugott ékszerfalu, Székelyszállás az úticélunk, Marosvásárhelytől fél órányira. A kanyargós úton azon gondolkodom, mennyire nyugodt lehet itt az élet. Aztán mosolyra húzódik a szám: na, vajon mennyire lehet nyugodt egy ötgyermekes családnál?!

Melyek a te színeid? – Évszakelmélet az öltözködésben

Biztosan voltak olyan napjaid, amikor mindenki bókolt, hogy milyen jól nézel ki, máskor pedig, bár semmi bajod nem volt, betegnek, fáradtnak láttak. Ez azon is múlik, hogy épp milyen színű ruhát viseltél. Erről szól az évszakelmélet az öltözködésben.

Kovács Eszter: Legyen valami meglepő minden szettben

Eszterünk maga a kifinomult elegancia. Öltözködésében sok az egyéni „hang”, ugyanakkor azokat az alapszabályokat is jól ismeri és alkalmazza, amelyek megóvják az ember lányát attól, hogy slampos vagy ízléstelen legyen.

Az orda újjászületése

Az erdélyi konyha egyik jellegzetessége a folyamatos megújulás. Az elmúlt századok során mindig nyitott volt az új hatásokra, ezek folyamatos keveredéséből alakult ki mindaz, amit ma erdélyi konyha néven emlegetünk.