
Márciusi Gyerekileg: ha élményt akarsz adni neki
Pályázat, múzeumos foglalkozások, képregény – gyerekeknek ebben a hónapban ajánljuk.
Pályázat, múzeumos foglalkozások, képregény – gyerekeknek ebben a hónapban ajánljuk.
Bevallom töredelmesen, arra számítottam, hogy a főszereplőt Sárbogárdi Jolánnak fogják hívni, erre meg Parti Nagy Lajos könyve a következő sorral indul: „Margittay Edina még soha nem volt egymáséi.”
Kereskedelmi galéria, amely fontos kulturális missziót lát el muzeális jellegű és igényű tematikus tárlatai, illetve a romániai művészet nemzetközi népszerűsítése révén – így lehetne röviden jellemezni a kolozsvári Quadro Galériát. Rendhagyó helyen kopogtattunk.
Milyen az, amikor egy leköszönő és egy jövendőbeli pápa beszélgetnek egymással az egyházban zajló folyamatokról és a lehetséges irányokról? Egy ilyen, a színfalak mögött zajló párbeszéd nyilvánosságra kerülése évekkel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, Fernando Meirelles (Isten városa, Az elszánt diplomata) új filmjében azonban formát ölt, és bár interjúkra meg könyvekre támaszkodik, mégis nagyrészt fikció, a pápaságról lemondott XVI. Benedek és utódja, Ferenc pápa pár napot felölelő egyeztetését drama
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy elefánt, akit Salamonnak hívtak. Így is kezdődhetne a regény, ha mese volna. És hát mese is, de igaz mese. Salamon nászajándék volt a portugál III. János királytól az osztrák Miksa főhercegnek, és ezen ajándék a saját lábain kellett eljusson fél Európán keresztül Belémből Bécsbe.
Hogy ne teljen szürkén a február, mutatunk néhány jó dolgot, amiről kár lenne lemaradni. Kultkínáló következik!
Romain Gary az egyetlen francia író, aki kétszer nyerte el hazája legrangosabb irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat. Émile Ajar álnéven publikálta az Előttem az élet című művét, s bár nem vagyok szakértő, úgy gondolom, méltán nyerte el a kitüntetést, hisz a könyv nyelvezete, egyszerűségében rejlő zsenialitása, a megfogalmazott életigazságok, a nyomor közepébe ültetett humor mind-mind hozzájárulnak az irodalmi értékéhez.
Látta beáramlani a széksorok közé a film által elvarázsolt kolozsvári elit tagjait, a folyóiratok rettegett szerkesztőit, a közeli egyetem professzorait. A hóstáti gazdát és a vasárnapi kimenőjét töltő széki cselédlányt. A kommunizmust építő munkást és a több ezer egyetemistát. Látta az egymásba fonódó párokat – egyszóval szerelmek tanúja volt. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin januári számában jelent meg.)
Kiskorában arról álmodott, hogy egyszer kitör a nyomorúságból, és másokon fog segíteni, mesélte Mága Zoltán, amikor erdélyi koncertkörútjának – a 100 templomi jótékonysági koncert című sorozat – egyik állomásán sikerült beszélgetnünk. Mint mondta, ezekkel a koncertekkel régi fogadalmának tesz eleget.
Mit tennénk, ha egy ünnepi pillanatban hirtelen azt mondanák nekünk, hogy az életünkből két perc van hátra, azután megáll az idő? Többek között erre az izgalmas kérdésre keresi a választ a Csíki Játékszín A gála című óévbúcsúztató előadása, melynek rendező-koreográfusával, Györfi Csabával beszélgettünk.
Van, amikor könyvválasztásnál igenis számít, ha valamilyen díjat kapott a szerző vagy maga a mű, ugyanis a díjazás feltételezi, hogy az illető író vagy mű elért egy bizonyos irodalmi szintet, ami inkább megfelel az igényesebb olvasónak.
Bár elsőre megriadhatunk a regény méreteitől, minden oldala izgalmas, tele súlyos mondanivalóval, és korunk olyan nagy problémáira figyelmeztet, mint a kütyüktől való függőség, a gyerekekkel való bánásmód, az elhidegülés.
Nem filmkritikusként írom az alábbi sorokat, hanem mint színházi rendező, ebben az esetben mint egy mindennapi néző. Tehát vállaltan, az elkövetkező mondatokkal inkább egy színházi szempontból megközelített életérzést szeretnék tetten érni, ami talán Paolo barátunk univerzumának egyf&
Múlt hónapban futólag említettem A végét Bartis Attilától, és most szeretném komolyabban is a figyelmükbe ajánlani. Akit érdekel a kortárs magyar irodalom, annak kihagyhatatlan mű, véleményem szerint a legmagasabb szintet képviseli ebben a műfajban.
A megérkezett, élő és forrongó művészet, valamint a biztosnak tűnő értékek intézményévé kíván válni a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ. Vezetője Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, aki nem mellesleg a marosvécsi kastély és a Kemény-birtok e
Baczó Tünde nevét főként azok ismerik, akik jártasak a mozgásszínház világában, de színészként is szerepelt néhány előadásban. A fiatal rendező-táncos-koreográfustól sokan tanulhatnak, ugyanakkor ő is folyamatosan fejlődni szeretne. Szavaival élve: az agya dolgozik ezerrel. Mindkettőnk szenvedélye a tánc, nem volt nehéz tehát r&
Arad az 1848–49-es vértanúk városa. Aki itt él, akarva-akaratlanul találkozik emlékükkel. Ha nem a családban, akkor az iskolában, a sajtóból vagy a közbeszédből ismeri meg a történetüket. Azt viszont már kevesen tudják, hogy a helyi múzeumban őrzik az Aradon kivégzett tizenhárom honvédt&aa
Felkavaró! Hiába írtam le számtalanszor ezt a jelzőt korábban, nem jut megfelelőbb kifejezés az eszembe, amint itt ülök a számítógép előtt reszkető gyomorral. Igen, már megint holokauszttörténet, de meg kell mondanom, nem a szokványos fajtából.
Nem idejétmúlt a befőzés, nem csak nagymamák foglalkoznak vele – bizonyítja megszólalóink példája is. Olvasóink nem főállású háziasszonyok, mégis igyekeznek munka és háztartás mellett időt szakítani az eltevésre.
Amikor megszületik a gyermekünk, a világ átfordul: az „én” helyét átveszi a „mi”. Hirtelen új szerepek és feladatok kavalkádja hárul ránk, nem csoda, ha a nőiesség valahová a sor végére csúszik.
A mai kisiskolásoknak nehezebben megy az elcsendesülés, az elmélyülés – talán ez a legszembetűnőbb különbség a mai és a korábbi generációk között, véli Szabó Zsuzsa tanító, aki A pszichológus konyhája legújabb epizódjának meghívottja volt.
Bizonyára sokaknak ismerősen cseng a Rádió GaGa hullámhosszán Csizmadia Attila hangja, azt viszont talán kevesebben tudják róla, hogy szenvedélyes utazó: amikor csak teheti, világot lát, új kultúrákkal és emberekkel ismerkedik.
A minőség és a következetesség a szép, egészséges bőr titka. Az egészséges bőr pedig később kezdi öregedés jeleit mutatni, vallja Bondor Sipos Gyöngyi kozmetológus, a Mom’s Medicosmetics alapítója.
Szinte minden nő egy kicsit testképzavaros. Miért? Mert nem szokásunk tükörbe nézni. Mert nem bátorítottak, tanítottak meg elfogadni és szeretni magunkat. Sokszor az önelfogadás első lépése egyszerűen az, hogy merjünk belenézni a tükörbe.
Egy házsor, kis kerti kapukon átjárható rokonlátogatási lehetőségekkel – ebben a megtartó falusi környezetben nőtt fel Köllő Miklós gyergyócsomafalvi műépítész, így, amikor családot alapított, számára is egyértelmű volt, hogy hazaköltözzön.
Van egy lakás Kézdivásárhelyen, amelynek stílusa meghatározhatatlan. Lakója szerint minimalista, ha azonban onnan közelítjük meg, hogy ebben a lakásban a magassarkú és a több kiló gyöngy dekorációs elem, talán inkább az extravagáns jelző illik rá.
A gyűjtögetés nem csak a testünknek, de a lelkünknek is jót tesz, vallja Dakó Viola kertészmérnök, a vadnövények kiváló ismerője.