Beköszöntött az idei grillezős időszak is, és bár nagyon úgy néz ki, hogy a nagyobb kirándulásoktól még mindig tartózkodnunk kell, nem kell azonban lemondanunk a friss levegőről – ha van egy talpalatnyi kertünk, megörvendeztethetjük magunkat egy finom nyári grillebéddel vagy -vacsorával. A grillen készült ételek egyrészt egészségesebbek, másrészt zamatosabbak is. Az alábbiakban néhány ötletet ajánlok a hétvégi grillezős alkalmakhoz. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Klímakutató – ez a fogalom annyira izgalmas manapság, ugyanis mindegyre az az érzésünk, hogy nem olyan a tél, nem olyan a nyár, mint régen volt… Lám, van valaki a környezetünkben, aki – leegyszerűsítve – pont ezzel foglalkozik. Bartók Blanka klímakutatót kérdeztük.

Máréfalván nemcsak a díszes székelykapuk híresek, de a tejfölös lepény is. A Hargita megyei faluban nincsen pünkösd lepény nélkül, s a búcsúból hazatérő zarándokokat az otthon maradottak rendszerint ezzel kínálják a falu központjában. A széleskörű kínálgatás ugyan idén elmaradt, az élményszámba menő lepénysütést azonban nem tiltja semmiféle rendelet vagy szabályzat. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. júniusi számában jelent meg.)

Nőnek lenni. Felkavaró és indulatokat gerjesztő kérdés is tud lenni, ahogy manapság annyi minden. Feladatok, szerepkörök sokasága, megfelelés az elvárásoknak, hagyományoknak, miközben mi magunk is megkérdőjelezzük, hogy hol vannak a keretei, határai női létünknek. A kibeszéléssel segíthetjük egymást, de végeredményben magunknak kell megtalálni az önazonos válaszokat. Erre keresi saját válaszait Zillmann Zsuzsa állandó szerzőnk.

Amikor hűtőszekrényünk még nem volt, forró nyarakon a kútba engedtük le kötélen az edényt, vagy a hátsó pince legsötétebb sarkában helyeztük el, amit későbbi fogyasztásra szántunk. De ma már nincs szükség se kútra, se pincére, még kamrára sem...

Három éve ilyenkor a címlapunkról mosolygott vissza. Nekem róla ilyen képem van, főleg a filmeket, fotókat nézve, hogy ez a nő őszintén tálcára teszi a lelkét, ha tudom, fogadom, de ha nem tudom fogadni, akkor sem hagy rezzenéstelenül... Nosztalgia-sorozatunkban a marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő színészt, Török-Illyés Orsolyát kérdeztük.

Színház az egész világ, mégis sokszor a színpadokon felelevenedő élethelyzetek, poénok mögé rejtett tartalmak úgy képen tudnak vágni, hogy napokig, akár hetekig cipeljük magunkkal az élményt. Van eset, mikor mosolyogva kelünk az emléktől, van, amikor fel-felkacagunk, ha a fejünkben visszhangzik egy velős mondat, de akad olyan is, ami egyenest boldogtalanná tehet.

A péntek este már homályos a heti fáradtságtól, most már valami izgalmasat csinálnának a lányok. Nálunk van Júlia, Rózával épp egy festészeti foglalkozás után kedvet kaptak, hogy itthon is folytassák. Egymásnak rajzolnak, titokban, nem szabad ránézni a másik rajzára, mert meglepetés – mondják kacagva nekem, hogy mi is a játékszabály. Akartok közben beszélgetni? Felteszek egy pár kérdést, és arra kellene válaszolni. Érdekel, hogy mit gondoltok, mitől vagytok ti kislányok – vezetem fel kicsit félve a mond

Ha azt kérik tőlünk, hogy lehunyt szemmel képzeljünk el egy szerzetesnőt, akkor sokak lelki szemei előtt kolostorok ódon falai között habitusban sétáló, rózsafüzért recitáló apácák testesülnek meg. Persze, ilyenek is vannak, és jó, hogy vannak. Dr. Gábor Csilla azonban teljesen más.

Egyik életrajzírója, Jonathan Gathorne-Hardy szerint az amerikai tudós könyveinek hatása az atombombáéval ér fel. Alfred Kinsey 1953-ban kiadott A nők szexuális viselkedése című kötete ugyanis első ízben vizsgálta tudományos módszerekkel és tárgyalta nyíltan a női nemiséget. (Cikkünk a 2020-as Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

Az egészséges táplálkozás egyik alappillére a reggeli, ezért jó odafigyelni, mivel kezdjük a napot. Tulajdonképpen a megfelelő reggelivel indulhat egy teljes értékű nap. Egyik legfontosabb dolog, hogy tápanyagban gazdag, fehérjedús reggelivel indítsuk a napunkat. Ha tehetjük, akkor a reggeli alkalmával csökkentsük le a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, mint például a kenyeret. Kenyér nélkül is lehet gazdag reggelit fogyasztani, például egy omlettet vagy egy grillezett sajtot, tavasszal magokkal dúsított

Szombat volt, de korán felébredt. Kávét főzött, bevitte a még alvó férjének is, letette az éjjeliszekrényre. Pizsamában ült ki a teraszra, a nap felé fordult behunyt szemmel, beszívta a friss levegőt, próbált örülni a ritka pillanatnak.

Az anyagi javak felértékelődésével a fogyasztói szokások folyamatosan alakulnak. Választásainkkal (és azok kommunikálásával) folyamatosan üzenünk: melyek számunkra a követendő értékek, vagy épp mit engedhetünk meg magunknak.

Társadalomtudós, kulturális antropológus – rendkívül sokoldalú személyiség, tudjuk róla, hogy nagy természetjáró, népszerű, nem csak a diákjai körében, amit mond, arra odafigyelünk. (Cikkünk rövid változata a 2021-es Nőileg magazin májusi számában jelent meg.)

A nőiségről gondolkodva Szent Ágoston jutott eszembe: „Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.” Átírtam most erre: Mi hát a nőiség? Ha senki sem kérdezi tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.

Nincs rendjén, hogy egyik ember éhezik, míg a másiknak akkora vagyona van, hogy képtelen produktívan befektetni, mondja. A minisztériumokban is használják a kutatásait… Nekünk messze van Afrika, őneki meg közel. Biedermann Zsuzsánna, Afrika-kutató. (Cikkünk rövid változata a 2021-es Nőileg magazin áprilisi számában jelent meg.)

Vitatkozunk, veszekszünk, büntetünk, válunk. A mai párkapcsolatok rákfenéje az érzelmi eltávolodás, úgy teszünk mintha élnénk, csináljuk, de nem éljük az életünket. A témáról Dr. Antalka Ágota pszichológussal, íróval, egyetemi társtanárral beszélgettünk.

December óta nagyon sokat gondolkodok a nőiségen, nőiességen. És – noha van sejtésem róla, hogy mi lehet az – inkább beszélgetnék róla, figyelném egy másik ember gondolatait, amelyre rá tudok csatlakozni, vagy zsigerből elutasítom. Leginkább most az izgat, hogy a férfiak hogyan látnak minket, nőket, mit gondolnak, mitől vagyunk leginkább azok, akik. A beszélgetésben a neveink mellékesek, a téma intimitásának megőrzéséért pedig különösen fontos, hogy ne a névre, hanem a mondanivalóra tudjak figyelni. (Cik