Hogyantovább

Visszaadni a talajnak azt, ami az övé – ha summázni kellene a komposztálás lényegét, talán ez lenne az. A cél tehát kettős: egyrészt a kukába kerülő háztartási hulladék mennyiségének a csökkentése, másrészt a talaj feljavítása. Elismerem, elsőre nem tűnik vajmi izgalmas témának, pedig komposztálni menő, s már k&

Szeptember az összegzésről, rendrakásról, a helyretételről, a korábban elvetett- és mostanra beérett magok gyümölcseinek betakarításáról szól. Nem csupán fizikai szinten, hanem lelki és szellemi értelemben is. Ahhoz azonban, hogy rendbe tudjuk tenni a dolgainkat – és most ez sürgetően vonatkozik a párkapcsolatokra – tudnunk kell, hogy mi a rend. Mihez képest van rendben vagy nincsen valami? Ez pedig mindig a mércétől függ.

Helymeghatározó, Insta-sztori, Tik-Tok videók tömkelege és élő bejelentkezés: a „digitális bennszülöttek” korosztálya nem rest lépten-nyomon az egész világ tudtára adni, hogy hol, kivel és éppen mit művel. Talán ennek is köszönhető, hogy manapság a szülők kissé lazábbra hagyják a pórázt, mondják az érintettek: az elengedés és szabadság új értelmet nyert.

Gyapjú, len, bioselyem, biopamut – természetes anyagok, melyek egyre nagyobb teret kapnak a divatiparban, és amelyek felhasználásával „zöldebb” ruhák készülnek. Ezek használatával pedig mi magunk is környezetbarát, de nevezhetjük úgy is, hogy „bolygómentő” gardróbot tudunk kialakítani.

A méltán híres Montessori-módszer szerint kimondottan ajánlott és üdvös, ha már az óvodáskorú gyermeket is bevonjuk a házimunkába, abba, hogy önmaga körül rendet tartson. Ezt minden szülő kívánsága is, nem?

Tudjuk, persze, az egészséges táplálkozás alapjait, s hogy a rendkívül kötött étrendet – bár ezt már sokszor megfogadtuk – nem tudjuk betartani. Egyszerűen nem életszerű. Jellemzően azonban akkor vagyunk hajlandók kisebb kompromisszumokra, ha tudjuk: a hatás külsőleg is látszik. Ha a teljes életmódváltás mellett nem is kötelezzük el magunkat, néhány apró lépést megtehetünk, akár a külcsín érdekében is. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Augusztusban elsődleges kérdés lesz az életünk alakításában játszott szerepünk, felelősségvállalásunk, valamint a szabadság és az otthonra találás. Mindezt pedig a múlt megértésén és tisztításán, tisztázásán, a korábbi tapasztalatokra épített önkorlátozásainktól való megszabaduláson át tudjuk megvalósítani.

Strandpapucs vagy bakancs? Medve vagy juhászkutya? Kullancskanál vagy gázspray? – mibe öltözzünk, mit csomagoljunk, hogyan viselkedjünk, ha a városi séta helyett erdőre, mezőre, vagy éppen a hegyekbe kívánkozunk?

Ha pajzsmirigy, akkor mindenkinek elsőre az alulműködés, illetve a pajzsmirigy-túlműködés jut eszébe. Vagy a nőknek az, hogy Úristen, hogy esem így teherbe?! Nagyjából amit a laikus tud, le is fedi a fogalomkört, de vannak még betegségek e szervünkkel kapcsolatban, melyek árnyalják komplex működését. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent

„Mi leszel, ha nagy leszel?” – kérdezzük a kisgyereket, majd megmosolyogjuk az abszurdnak vélt válaszokat. A fiatal felnőttekkel azonban kevésbé vagyunk elnézőek: megfogható, jól meg- és elmagyarázható szakmát kell választani. Hát legyünk már komolyak!

Ismerős a kapuzárási pánik, vagy az életközepi válság fogalma? Az életük derekán, 40–50-es éveikben járó emberekre jellemző a lehetőségek beszűkülése miatti szorongás, a valami drasztikusan újba kezdés iránti sóvárgás. Az elmúlt 10–15 évben azonban megjelent az ennek mintájára elnevezett, de egy-két generációval korábban megjelenő kapunyitási pánik.

Mielőtt véleményt fogalmazunk meg egy generációról, érdemes az életüket meghatározó folyamatok mögé nézni. Általánosításokba bocsátkozni tévút lehet, de mégis vannak tendenciák, amelyek meghatározóak a mai fiatalok jövőjét illetően. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Gyakran hallunk a generációk közti mélyülő szakadékokról: az idősebbek nehezményezik, hogy a fiatalok már nem néznek fel rájuk, kirepülni készülő gyermekeikkel szemben a szülők tehetetlennek érzik magukat. Az ifjak pedig bizonytalanok az érzelmi támasz és megértés hiányában. Ez lenne korunk (egyik) nagy problémája? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

„Rosszabbul alszom, mint a koronavírus-fertőzés előtt. Gyakrabban ébredek fel éjjel, és nem tudok visszaaludni. Állítólag ez is poszt-Covid szindróma. És szerencsés vagyok, hogy „csak” alvászavarral küzdök, mert van ismerősöm, aki hat hónappal a megbetegedés után sem képes lépcsőt mászni, másiknak meg szinte teljesen kihullt a haja.” (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Július a továbblépés hónapja. Egyéni szinten kinek-kinek más formában jelenhet meg, hogy éppen milyen továbblépésnek jön el az ideje. Ami biztos: ez a hónap lehetőséget nyújt arra, hogy felismerjük, ha valaminek lejárt az ideje, valami elmúlt, valami már nem vihető tovább abban a formában, mint eddig, mert méltatlan, áldatlan, értéktelen, hosszú távon megrekedt, alávetett helyzetet eredményez vagy kiszolgáltatottá tesz.

Vitát egy módon nyerhetsz: ha elkerülöd – szól Dale Carnegie elhíresült mondása. Mifelénk is ezt tartja a népi bölcsesség. Amíg ez a hétköznapi, vagy üzleti kapcsolatok esetén igaz lehet, a hozzánk közel állókkal valahogy szembe kell nézni, tisztázni a nézeteltéréseket. Lehetőleg okosan. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)

Egyre elterjedtebb mifelénk is a vegetáriánus és vegán életmód, azonban sokan vagyunk, akik nem tudunk lemondani a húsfogyasztásról. Áthidaló megoldásként született meg a flexitáriánus étrend.

Az önzetlenül végzett munka öröménél nincsen jobb – szokták mondani. Az önkénteskedés régóta jelen van a társadalomban, mégsem annyira népszerű, mint gondolnánk. A felpörgött életritmus miatt keveseknek jut ideje erre, sokan megfeledkeznek arról, hogy nem csak pénzzel lehet segíteni egy rászorulót vagy közösséget. Szeretünk jót tenni másokkal vagy csak jól mutat papíron?