A veganizmus életfilozófia: az állatvédelem egyik formája, amely elutasítja az állatoknak bárminemű árucikként való felhasználását. A vegán nem hord bőr ruhát, nem jár cirkuszba, és közülük sokan úgy gondolják: életmódjuk a Földet is védi.
Hétéves forma gyermek rohangál az étteremben, „fennhangon” felesel a szülőknek, kunyerál a pincérektől. „Az első hét év. Az enyémet addig verném, amíg megtanulja a rendet” – hallom egy másik asztaltársaságtól. Két véglet, mikor talán a középút az arany.
A legtöbbünk nem tudna válaszolni egy olyan egyszerű kérdésre, hogy hányféle mosó- és tisztítószert használ napi, heti vagy havi rendszerességgel, és a karácsonyi nagytakarításkor előkerülő vegyszerekről még nem is beszéltünk.
Balladai homályba vész vagy idővel megszépül a diákszerelmek időszaka: ha nem is emlékszünk mindenre, meghatározó évek mindannyiunk életében. A mi tinikorunk óta azonban tagadhatatlanul megváltozott a világ, Virtuáliába költözött például az ismerkedés is.
Az egészséges életmód mozgás és tudatos táplálkozás nélkül elképzelhetetlen – ez egy olyan igazság, amelyet a szakemberek sem cáfolnak. Szakembert kérdeztünk, mire figyeljünk edzés előtt és után, ha már eldöntöttük, hogy rendszeresen mozgunk.
Decemberre a változékonyság lesz a legjellemzőbb. Új utak jelenhetnek meg az életünkben, kinek-kinek más életterületen, de mindenképpen elindulhat valami, ami, ha a felszínen még nem is jelenik meg a kiteljesedett formájában, de már érezteti hatását. Hangsúlyos pontja lesz ennek a hónapnak a rendteremtés, nagyon fontos, hogy mindent a maga idejében tegyünk meg.
Mitől olyan megnyerő az egyik, és unalmas, ellenszenves a másik tanár? Nem árt, ha kedveli a gyermekeket – jegyzik meg nevetve a kérdezett diákok. S bár első hallásra kissé infantilisnak tűnhet a megjegyzés, elképzelhető, hogy csupán ennyin múlik?
A menstruáció az emberiség felét érinti, mégis, mint egy hatalmas titokról, még egymás között is alig beszélünk róla. Pedig már az is gyógyír lehet, ha az embernek van alkalma, helye, tere elmondani a felmerülő kérdéseit, élményeit, ha nyíltan beszélhet. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)
Izomláz és izomgörcs – hasonló, mégis eltérő jelenségekről beszélünk. Míg az izomláz sportolás után jelentkezik, az izomgörcs derült égből villámcsapásként is érhet, sokszor az éjszaka kellős közepén, legszebb álmunkban támad, és nem ereszt.
Új célok kitűzésének, a feladatok tisztázásának, a tartozások törlesztésének, a múlt újraértelmezésének az ideje november. Kitartást, céltudatosságot, fegyelmezettséget, szívósságot, elszántságot követelő hónap. Akkor tudjuk jól megélni, ha a valódi értékekre fókuszálunk. Ehhez támpontot adhat a múltbeli tapasztalatokban rejlő tanítások felismerése, megértése, a régről hozott tudás alkalmazása.
Már megint nem eszik a gyermek, vagy éppen húst, zöldséget, gyümölcsöt nem hajlandó enni? Szülőként bizonyára ismerős a történet. De valójában kinek probléma, ha válogat a gyermek?
Az oktatás minden gyermek alapvető joga. Az iskolai erőszak és zaklatás minden formája sérti az oktatáshoz való alapvető jogot, és a nem biztonságos tanulási környezet rontja az oktatás minőségét minden résztvevő, szereplő számára, súlyosan károsíthatja a gyermekek és serdülők egészségét és jólétét, káros hatásai pedig a felnőttkorig is fennállnak. Az iskolai erőszaknak azonban több formája is él, és amíg bármely formáját tabu övezi, virágozni is fog.
Sajátos időszak az egyetemi évek, receptre kellene felírni a legtöbb fiatalnak – nem feltétlenül csak a diplomaszerzés céljából, hanem mert fontos állomás az önállósulás felé. HarmincX-évesen nosztalgiázom, de gyanítom: a motiváció manapság más is lehet.
Amikor először láttam ilyent valakin, azt hittem, valami új divat. Amikor „témába tettek”, még mindig azt gondoltam, csak divat. Komolyabban utánajárva, szakemberek bizonyítják a jótékony hatását. Nézzük, mire jó a kineziológiai tapasz.
Önmagában már az egy örökség, ahová születünk, a kérdés csak az, hogy mit látunk belőle, és mihez kezdünk vele. Arisztokratát, néprajzkutatót, és többgenerációs értelmiségi családok leszármazottait faggattuk sajátos erdélyi örökségük életükben betöltött szerepéről. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Októberben olyan élethelyzetek adódhatnak, amelyek próbára teszik a tudásunkat, bölcsességünket. Eljött az ideje, hogy gyakorlatba ültessük, amit az elmúlt években tanultunk, kipróbáljuk, hogy mi az, ami működik a gyakorlatban is, és túllépjünk azokon a tanításokon, hiedelmeken, elveken, amelyek hasznavehetetlenek.
Tudod, hogy miként szaporodnak az erdő fái? Hát azt, hogy mit tehetsz te, városiként az erdők védelméért? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány Tudatos Erdei Séta elnevezésű erdőfürdőjén. Nem csak új információkban, de léleksimogató élményben is fürdőztünk. Városiak a rengetegben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)
Az erdélyi és főként a székelyföldi munkaadók zöme rosszul értelmezi a diákmunka fogalmát – summázzuk a fiatalokkal folytatott beszélgetések során. Dolgoznának, de méltó bánásmódot is elvárnak, ami a vállalati kultúrában nálunk még gyakran fehér holló.
„Csak egy kicsi hajhullás. Mit vagy kiborulva? Visszanő!” – hallják sokszor az érintettek. A hajhullás azonban nem csak testi tünetekkel jár: megtépázza a lelked, megnyirbálja az önbizalmad, hatással van a kapcsolataidra is. Én már csak tudom.
Mindig is több gyermeket szerettem volna, évekig egészen pontosan hármat, aztán Leo születése és az anyaság tényleges megtapasztalása átírt bennem sok mindent, többek között azt is, hogy talán kettő is elég lesz.
Divattervezőnek tanult, illusztrátor lett belőle. Jellegzetes rajzai valósággal behúznak a mesék világába. Decemberben elsőként Kürti Andrea, a csíkszeredai Gutenberg Kiadó művészeti vezetője válaszolt a Marcel Proust által elhíresült villámkérdésekre.
Mindegyik osztálytársának van apja, csak neki nincs. Vagyis neki is volna, csak nem otthon, hanem valahol máshol. Nem is tudja, hol. Csak az anyja komor tekintetű, zord szavaiból következtet arra, hogy az apjának más felesége lett.
Mi lenne, ha újra megtanulnánk a felhők történeteit, a kavicsok csendjét?! A levelek erezetének találkozását a tenyér vonalaival. Az idős fakérgek bölcsességét és a gyermekünk tekintetét, amikor észreveszi ezt a sok csodát.
Kisgyermekkoromban Kobátfalván az idősebb asszonyok a házimunkák sokaságát jól megszabott rend szerint végezték. A mosásnak is volt egy napja a héten. Nem kapkodtak össze-vissza, semmi idegbaj.
Mivel a bölcs asszony tudja, hogy a szeretet jóságos is, és nemrég azt olvasta, hogy fontos kifejezni a hőn szeretett társ felé az elvárásokat, végül megkegyelmez urának, és egészen pontosan megfogalmazza neki óhaját: kérlek, hozz nekem valamit.
Van, ami tényleg segít boldogulni a gyermekekkel, de a lelkiismeretünkre alapozva elég sok mindent megvetetnek velünk a gyártók. A hatásgyakorlás működik, alamuszi módon ássa alá az önbizalmunkat, hogy ha nem vesszük meg, nem lehetünk „elég jó szülők” se.
Kislányommal egyidejűleg születik meg bennem a testem iránti tisztelet. Átjár az iránta való szeretet. A világ legcsodálatosabb tettét hajtotta végre, nem lehet többé nem tisztelni és nem szeretni.
A kommunikáció doktora, szóvivő, sőt, egyetemi oktató is, és nem mellesleg, a Nőileg főszerkesztője is volt: Zörgő Noémi elfoglalt, így aztán az igazi feltöltődés számára az, amikor családjával lehet vidéki házukban.
A két lányomnak sokszor sikerül elérnie, hogy hét-nyolcszor kinyissam a szemem reggelig. Vécére menni, hátat vakargatni, pár óránként cicizni, helyet cserélni, helyet keresni magamnak a két, keresztben fekvő gyermek között, puszit osztogatni.
Állok a konyhában, kezemben a szűrő. Valami elpattan. Harminc éve vagyunk barátok. Néha még azt is kimondtuk egymásnak, amit magunk előtt is tagadtunk. Most meg csak a köztünk lévő távolság tart vissza attól, hogy egymás torkának essünk...
Fogaink közt hersenő görögdinnye. Forró csemegekukorica, sóval. A távolról is érezhető, sülő vineta illata. Sült paprika – tűzpiros „árdéj” – foghegynyi fokhagymával. Nyárillata van a készülő lecsónak…
A nyári vakáció második hete van, nekem már volt egy kisebb összeomlásom: nem tudom, hogyan bírom szeptemberig. Kisgyermekkel is lehet csodás a nyár, sőt. Azért néha hiányzik, hogy nyugodtan olvassak az árnyékban egy-két órát, vagy elmenjek egy koncertre.
Nekem nem adnak repetát, mert rólam nem hiányzik, vagy minden alkalmat megragadnak, hogy sopánkodva elmondják, le kell fogyni, vagy éppen csak hangosan megkérnek a nagy asztaltársaság előtt, hogy én inkább ne egyek kenyeret.
Terhességmegszakítás – ez áll az ajtóra függesztett kis táblán, bent az öt ágyból három foglalt. Enyém lesz a középső, egy alvó és egy nagyon türelmetlen roma fiatalasszony között.
Tényleg semmink sincs, csak a történeteink. A tanultakat tovább csepegtetni a gyermekeknek. Szenvedéllyel dolgozni, énekelni, mesélni és mesélni, önazonosan élni. Talán csak ezt lehet. Hogy bár a morzsája tovább éljen a régi világ (érték)rendjének.
A nyakvonal nem csak arról szól, hogy jól áll-e egy felső, esetlegesen mennyit mutatok meg magamból. A nyakvonal – dekoltázs, az arcunkat mutatja meg.
Márton-napkor fogyasztjuk a legtöbb libahúst, a libamáj ezzel szemben egész évben hozzáférhető, még ha borsos is az ára. A hízott libamájat „aranyáron” mérik, de a szintén finom pecsenye libamáj olykor beleférhet, pláne, ha ha jól gazdálkodunk vele.
B. Szabó Zsolt esküdözik, hogy legfeljebb öt percet vett igénybe a szettek összeállítása. A Rádió GaGa műsorvezetője arra törekszik, hogy minden, amit magán visel, összhangban legyen azzal, aki ő valójában.
Főleg a hideg időszakban jellemző, hogy kiszárad, bereped a kezeink bőre: ilyenkor egyrészt jó megvédeni kezeinket az időjárás viszontagságaitól, de a bőr hidratálásáról is kell gondoskodni.
Elkezdődött a vásárlási őrület: leárazások, kettő az egy áráért, csak most, csak ennyiért. Minden fórumon ezzel bombáznak. A Black Friday immár nem egy nap, hanem egy egész hónapot felölel. Nehéz ilyenkor megtartani a józanságunkat…
Frusztrációt, lelkiismeret-furdalást okozhat, ha a közösségi médiában látott, ultra-filterezett világhoz hasonlítjuk magunkat. Ez nem feltétlenül a valóság, hangsúlyozza Gergely Orsolya szociológus A pszichológus konyhája legújabb kiadásában.
A Szakáli család nyikómalomfalvi házához vezető út tágas udvaron keresztül, gyümölcsfák között visz fel a dombra – mintha már az út maga is arra késztetne, hogy az ember kicsit lelassuljon, és megérkezzen valami igazán őszintéhez.
Ahogy lehűl a levegő, vastagabbak a pulcsik, hosszabbak a kabátok – és valahogy egyre nehezebb megtalálni magunkat a rétegek alatt. Ismerős az érzés, amikor felveszed a harmadik réteget, és már nem tudod, hol végződsz te, és hol kezdődik a sál?
Gyermekként nagyon szerettem figyelni, ahogy nőttön nőtt a dió a fán. Alig vártam a szeptembert, hogy potyogjon ki a zöld burokból. A diószedés a gyermekek dolga volt, voltak napok, amikor egy fél vödörrel is összegyűjtöttünk a fű közül.