Plátói szerelem – ártatlan epekedés vagy önsanyargatás?
Egész életemben szerelmes típus voltam. Óvodás koromból a román kisfiúra, Cristire emlékszem, aki egy utcában lakott velünk. Nagyon romantikusnak találtam, hogy ugyanaz a nevünk, és azt, hogy nagyon szépen nézett rám. Olyan szégyellősek voltunk, hogy sem kézfogás, sem arcra puszi vagy szerelmi vallomás nem történt közöttünk. Az élmény azonban megmaradt és sok-sok évvel később is emlékeztünk egymásra, amikor az utcában össze-összefutottunk.