Egyedi a története Erdély egyetlen roma származású római katolikus papjának, aki őszintén és hitelesen vall gyökereiről. Beszélgetésünk közben feltárul előttünk gyerekkora, indulása és a most bontakozó szárnyai is. Csíkbánkfalván nevelkedett, első szolgálati helyén, Csíkszentkirályon cigánypasztorációval is foglalkozik.
Kommenthuszárok. Így nevezik azokat, akik az interneten mindenhez értenek, minden témához hozzászólnak, tudósokat, szakembereket oktatnak ki, tudományos eredményeket vonnak kétségbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy átlag ember manapság sokkal több ismerettel rendelkezik, mint akár 50 évvel ezelőtt. A szakértelem válságát éljük vagy mi lettünk magabiztosabbak az internet, és vele az információk terjedésével? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. januári lapszámában jelent meg.)
Napbarnított, magabiztos. Világot járt, de lokálpatrióta. Jókedvű, és jelen van, amikor veled beszél. Mögötte pedig folyton ott a fejedelmi dekor: a szikla, a hegy, az erdő. (Cikkünk a Nőileg magazin 2020. novemberi lapszámában jelent meg.)
Gernyeszeg mintagazdaság volt. Nem is csoda, hiszen gróf Teleki Mihály – a birtok kommunizmus előtti utolsó gazdája – Kolozsváron és Toulouse-ban szerzett agrármérnöki diplomát, amit budapesti doktorátussal pecsételt meg. Édesapja, Teleki Domokos 1935-ben adta át neki a gazdaság irányítását, azt követően az öregek Budapesten éltek, csak nyaralni jártak haza a Maros mentére.
Már gyermekkorban megtanuljuk a tisztálkodás alapvető szabályait, azt is, hogy a hajlatokra különösen oda kell figyelni. Intimlemosók, törlőkendők, szappanok, irrigálók, spray-k tucatjai közül válogathatunk, hogy tisztán tartsuk – övön alul és felül is – magunkat. De vigyázat: a túlzásba vitt intimhigiénia többet árt, mint használ! (Cikkünk a 2019-es Nőileg magazin júliusi számában jelent meg.)
Miként készült a sábbáti csólent Erdélyben? Hát a titokzatos kugli? Hagyományos zsidó ételek, purimi sütemények és kóser ünnepi ínyencségek receptjei is megtalálhatók Király Kinga Júlia Az újrakezdés receptjei című emlékkönyvében. Céklás tormapürével tálalt gefillte fis, töltött libanyak és fokhagymás libamáj… Csak néhány ízemlék, ami életben tarthatta mindazokat, akik a lágerekben csak fejben főztek. Recepteket is tartalmaz, de nem szakácskönyv, felkavaró kordokumentum, de leginkább talán a sóvárgás kön
Szeretjük hinni magunkról: én nem vagyok előítéletes, sőt, toleráns, elfogadó vagyok. Aztán mihelyt társaságban vagy a közösségi médiában egy-egy téma szóba kerül, valahogy kibuknak belőlünk előítéletes megjegyzések, akár szélsőséges reakciók.
Úgy tárul ki előttünk a zabolai Mikes-birtok kovácsoltvas kapuja, mint a filmekben a mesebeli kastélyoké. Belépünk. S mintha egyszerre csak valami visszarepítene minket hatszáz évet: elkezd mesélni a park, halkan dúdolja történetét. (Cikkünk a Nőileg magazin 2018. júliusi-augusztusi számában jelent meg.)
Meztelenül jövünk a világra, majd takargatni kezdenek, és egy életen át – legalábbis a mi kultúránkban és főleg a külvilág előtt – többnyire „beöltözötten” jelenünk meg. De mi van otthon? Mi tapad a meztelen bőrünkhöz és magához a meztelenséghez? Beszéljünk róla pőrén és tabuk nélkül! (Cikkünk a Nőil
Mostanában mintha megváltozott volna a táplálkozásunk. Egyesek legyintenek, hogy ez csak finnyáskodás, de ennél többről van szó. Sok esetben orvosi tiltás miatt kényszerülünk mellőzni ezt-azt az étrendünkből. A ludas neve: allergia.
Amikor csak megkívánunk valami könnyűt és finomat, de partifogásként is hasznos, ha van a tarsolyunkban néhány ínycsiklandó, ám meglepően egyszerű falatkarecept: hétköznapi összetevők kissé másként, fűszerrel és kis fantáziával megbolondítva. Dimén-Varga Tünde pszichológus szakvéleményét már több ízben is kérte szerkesztőségünk, ezúttal azonban kedvenc kipróbált szendvicsreceptjeit osztotta meg a Tétova ínyenc gasztroblog megálmodója. (Cikkünk a Nőileg magazin 2015. novemberi lapszámában jelent meg.)
A tél a családi együttlétek és az ünnepek mellett tartogat még varázslatos órákat azok számára, akik szeretik a téli sportokat. A közös családi korcsolyázás összehozza a családot, a jégpályákon töltött órák is szebbé tehetik mindennapjainkat.
„Van nekem egy csíkos gatyám, abban tartom a ceruzám. Minden este írok vele, mégsem kopik el a hegye” – szól az ismert pajzán dalocska. Azt már kevésbé foglalják dalba, ha nem ír, vagy nem eléggé kemény a cerka. A székely férfiideállal ugyanis nem összeegyeztethetők a merevedési zavarok, holott – szakemberek szerint – ez majd minden férfival előfordul élete során. A teljesítőképesség csökkenése tabu, a férfiak férfitársaikkal ritkán, partnerükkel pedig még ritkábban beszélnek arról, hogy mi van, ha nem á
Emlékszel, mennyire szerettél a barátaiddal csevegni a szünetekben, órán vagy a buszon? Vagy, amikor a család tárcsás telefonján csüngtél órákat? A fiatalok – generációtól függetlenül – szeretnek titkokat osztani és szívügyekről beszélgetni.
Egész éjszaka nyugtalanul alszom. Hajnalodik, s amíg az ébresztőt várom, végiggondolom, hogy mi az oka a nyugtalanságomnak. Meglepődöm, amikor rájövök, hogy a mesemondó versenyről van szó. Kislányom életének első mesemondó versenyéről.
Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. Ennek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.
Hazug-cumi. Amikor csecsemőkorban nincs idő, vagy nem alkalmas a helyzet a szoptatásra, akkor ezt kapja a gyermek: hazug-cumit. Ennek az elődje a pálinkába mártogatott kenyér volt. Nagyobb gyerekeknél az utódja a telefon lett.
Az autóban ülünk. Zuhog az eső. Körülöttünk mentők szirénáznak, a közlekedésrendészet sürgölődik, teszi a dolgát. Az ablakon utat törő esőcseppek illeszkedésében próbálok rendszerességet találni. Valami logikát vagy sorsszerűséget ebben az egészben.
Ha visszatekintünk eddigi életünkre, talán mindannyian be tudunk számolni fájdalmas kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor feltámad egy szorító, görcsös érzés, miszerint nem vagyunk elég szépek, okosak, menők, tehát szeretetre méltók.
A húsvéti történetben is – csakúgy, mint a karácsonyiban – a fő cselekmény végrehajtója egy nő. A betlehemi történetben Mária életet ad a kis Jézusnak, a húsvéti történetben magdalai Mária látja meg a feltámadott Jézust.
Munkám révén, akarva-akaratlan számos kisgyermekes szülő válásának kereszttüzébe kerülök. Az elején csak nevek, aztán ahogy egyre inkább beilleszkedem, megismerem a várost, elkezdenek arcok, személyek, történetek kapcsolódni hozzájuk.
Számomra márciusban kezdődik az év, az első csokor hóvirággal és a mellkasomra büszkén tűzött márciuskával. A levetett vastag kabáttal, a buján kacérkodó széllel, a még fukarkodó napsugarakkal, az első szeplőkkel az arcomon, a hónap megannyi ünnepével.
Drága Barátnőm! Ugye érzed, hogy ma neked bomlanak a virágok? Hidd el, hogy ma neked fütyüli rekedtre magát a rigó! Hallod? Kedvenc dalodat susogja a szellő. Tudom, nehéz elhinned, de tedd meg most az egyszer a kedvemért!
A protokoll nagykönyv szerint a megjelenésünk nem csupán fél-, hanem a teljes sikert jelentheti. Ezzel szemben, mifelénk a szürke összes árnyalatát viseljük, pedig van élet a fekete-fehér kombináción túl, még a protokoll szerint is.
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
Arany Prága – jutott eszembe a cseh főváros egyik jelzője, miközben emlékeimet próbáltam feleleveníteni. Pedig arany fényekben, napsütésben szűkölködött az a három nap, amit ott töltöttünk, de az élmény és emléke bennem valóban aranyértékű.
Vannak, akik úgy vélik, reggelire csak gyümölcsöt együnk, így jutunk a legtöbb energiához. Mások a bőséges reggelik mellett szólnak. Abban talán mindenki egyetért, hogy reggelizni valamit mindenképpen kellene, és ezalatt nem a bögre teát vagy kávét értik.
Földúton haladunk az erdő között, Székelyvarság Küküllő nevezetű részén. Már az odaút is sejteti, különleges helyen laknak vendéglátóink, Balog Ágoston és felesége, Katalin. És nem is csalódunk: nyugalomsziget a vadon sűrűjében.
A nyomtatott lap újraindulásának örömére gondoltunk egy merészet, s az elkövetkezőkben kis „magamutogatásba” kezdünk: betekintést engedünk kollégáink gardróbjába is. Egyúttal pedig arról faggatjuk egymást, hogy kinek mit jelent a stílus?
Szeretjük a ráérős reggeleket, amikor nem sietünk sehová. Ilyenkor lassan eszünk, kóstolgatunk, csipegetünk, kapcsolódunk egymáshoz és önmagunkhoz. Ezért van ilyen szempontból is kiemelt jelentőségük az ünnepeknek.