Míg évszázadokig általánosan három generáció élt egy fedél alatt, jelenleg hat generáció kell összeegyeztesse élhető módon a mindennapjait. A köztük lévő szakadékok megértéséhez ismernünk kell a generációk általános sajátosságait, hiszen csak ez teszi lehetővé az egymással való működőképes kommunikációt. De egyebekkel is hozzájárulhatunk egy élhetőbb világ kialakításához.
Az Erdély-szerte ismert Mende Gaby volt a nagymamája, nagytatájának nevét viseli a marosvásárhelyi színház magyar társulata. Édesapja, Tompa Gábor színházigazgató, anyai nagynénje, Nagy Katalin, az Ariel színház alapító tagja volt. S bár szinte mindenki óva intette Tompa Esztert a színházi léttől, külső szemmel nem is kérdés, hogy ez volt az ő útja. Ma már sikeres színésznő, itthon mégis kevesen ismerik munkásságát. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. januári lapszámában jelent meg.)
Azt mondja, Erdélyben mindenki mindenkinek rokona. Ha ezer évre vissza tudnánk keresni őseinket, biztosan ez derülne ki. Buksa Ferenc református lelkész saját családfáját kezdte kutatni tizenöt évvel ezelőtt, majd elkapta a gépszíj. Eddig több tucat családfát készített el, és gyakran saját rokonokat is talál mások családjának kutatása során. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)
Mostohaszülőnek lenni nem könnyű feladat. Már csak azért sem, mivel a szó önmagában negatív érzéseket kelt: a mesékben szereplő gonosz mostohával asszociáljuk. Így azok a nők, férfiak, akik „mostoha” szerepbe kerülnek, rögtön hátrányból indulnak, le kell dolgozniuk a sztereotípiák miatt felépített gátakat a gyerekben, de a tágabb családi, illetve baráti körben is. Vannak példák azonban arra is, hogy lehet ezt jól csinálni. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi lapszámában jelent meg.)
Kissé bizonytalanul keresgéljük a Kolcsár-lakot Sepsiszentgyörgy peremén, de Kolcsár Linda vidáman integetve vár a házuk teraszán. Bár egész nap rendezkedett, három gyerkőc mellett még mindig nem tökéletes a rend – szabadkozik, miközben behív. Örökmozgó waldorfos óvónő, énekes, előadások szereplője, Zente, Zonga és Zselyke édesanyja, Kolcsár József (Jocó) színész-rendező felesége. Linda különböző szerepei egybefonódnak – és ezt az otthonuk is szépen tükrözi. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. novemberi laps
Már megint nem eszik a gyerek, vagy éppen húst, zöldséget, gyümölcsöt nem hajlandó enni? Szülőként bizonyára ismerős a történet. De valójában kinek probléma, ha válogat a gyerek? (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. októberi lapszámában jelent meg.)
A vándormadarak indulása minden évben összefogja nálunk a falut. Ezeken a napokon mindenki a gólyafészkeket lesi. Indulnak? Nem indulnak? Köröznek? Beteg valamelyik közülük? Misztikus kötődés alakult ki közöttünk és a vándormadarak között, talán mert messzire kívánkozó vágyainkat látjuk bennük. Amikor aztán az égbolt messzeségében eltűnnek, édes-keserű érzések paplanjai bugyolálják be a házakat.
Megtervezni az életet. Borzasztóan unalmasan hangzik. Mintha egy előre megírt forgatókönyv szerint kellene leélnünk az életünket. És mégis, tervek nélkül sodródásnak tűnhet az élet, bár van, aki azt állítja: tervezed vagy sem, van egy kijelölt út. De hogy a realitás talaján maradjunk, valóban lépések egymásutánisága vezet el valamilyen célhoz. Kérdés, hogy megtervezzük azokat a lépéseket, vagy hagyjuk a dolgokat a maguk mentén. Tervezünk vagy sodródunk?
A szerelem hozta Kolozsvárról Székelyföldre, ahol egyáltalán nem szokványos lelkészfeleségként állta meg a helyét. Később, pszichológusként a korai fejlesztéssel, rehabilitációval foglalkozott. Ma Csíkszereda első alpolgármesterasszonya. Sógor Enikővel a modern papnéról, a népünnepéllyé nőtt keresztelőről, a politikáról, az elnyomás pszichológiájáról és a tudatosságról beszélgettünk. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Nehéz lenne Miklós Csongort beskatulyázni. Pszichológus? Fotós? Sportoló? Ugyanakkor apa, blogger, mentálhigiénés szakember és közösségépítő is. Sokrétű, mint a hagyma – mondja Shrek a népszerű animációs filmben. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. szeptemberi lapszámában jelent meg.)
Egy magas önbecsülésű személy örül a saját maga- és mások sikerének, gyakori azonban az is, hogy a környezet irigységgel viszonyul a sikerhez. Azt nem veszik számításba, hogy a siker mögött mennyi munka, kitartás, lemondás, áldozat van, csak a végeredményt látják. Akár bagatellizálással is találkozhatunk (neki könnyű, mert… ), vagy az eredmény elvitatásával: csak szerencséje volt, jó időben volt jó helyen, vagy valakinek az ismerőse. Ha irigyek vagyunk mások sikerére, azon is elgondolkodhatunk, hogy kész
Két szórványkollégium működtetőjeként évente félszáz csángó és mezőségi gyereket iskoláztat, ruháztat, utaztat, a továbbtanulásukról gondoskodik. Kerekes Zoltán, a Beszterce–Naszód megyei Bástya Egyesület elnöke állatorvos helyett tanító lett, imád gyerekekkel foglalkozni. A lovakat ellenben motorra cserélte. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. augusztusi lapszámában jelent meg.)
A siker kedvező- vagy kívánt eredményként határozható meg, ez lehet a gazdagság, kegy vagy kiválóság megszerzése is. Siker lehet egy vágyott cél elérése, például név, hírnév, gazdagság vagy magasabb végzettség megszerzése, amelyért az ember mindent megtett a maga szintjén. Ez a teljesítmény pozitív következménye: pozitív eredmény kemény erőfeszítés és hasznos tapasztalat után. Sokak számára a siker a munka elismerése vagy a nap végén az elégedettség érzése.
Kemény motoros, azonban szeret pletykálkodni a piacon, színházi ember, de nem alkotó, erős férfi érzékeny lélekkel. Megannyi érdekes ellentmondásosnak tűnő jellegzetesség, ami egy beszélgetés alatt kiderült Pál Attiláról, alias Deszkáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júliusi lapszámában jelent meg.)
A lelki betegségek között a leggyakoribb zavar a depresszió, és a népesség igen nagy százalékát érinti a világon szinte mindenhol. A depresszió olyan tartósan fennálló, rosszkedvű, szomorú, fáradt állapot, amelyben a világ kietlennek, a nehézségek leküzdhetetlennek tűnnek, az örömérzet pedig teljes mértékben elmarad. A depressziós megbetegedések kihatnak az emberi-, családi kapcsolatok minőségére, a munkahelyi teljesítőképességre, az általános közérzetre és nem utolsósorban az egészségi állapotra is.
Nem fiatalok – pontosabban már jó ideje fiatalok –, és újra belevágtak az apaságba. Csinta Samu hatvanévesen kezdett újra babázni, a világutazó Szabó Zoltán Kobra ötvenes fejjel vált főállású apává. Dávid Botond, székelyudvarhelyi fotóművész – viccesen szólva – unoka helyett kapott egy újabb saját gyermeket magának. (Cikkünk a Nőileg magazin 2021. júniusi lapszámában jelent meg.)
Egyre később szülnek a nők és egyre kevesebb gyermeket. És gyakori az a nézőpont, hogy mindezért az oktatás, a női emancipáció okolható. Pedig ez csak egy a lehetséges okok közül.
Segítesz nekem megtalálni a családom? – ezzel a sorral kezdődött, így keveredtem bele hét testvér sírva kacagós meséjébe, amit immár magammal viszek, még akkor is, ha csak egy narrátor szerep jutott számomra egy család életében.
Lejárt az anyák-napi ünneplés, amely általában nagyon megható és túlidealizált szokott lenni, és, ha felitattuk arcunkról a meghatottság könnyeit, akkor ajánlom, hogy vessünk egy pillantást az anyaság sötét oldalára is.
Anya, emlékszel? Emlékszel még arra, hogy hároméves voltam? Hároméves, s akkor, ott, a kicsi szobában nem voltak gondjaink. Apa nem volt otthon, s csak mi ketten voltunk. Ketten, és mesét olvastál nekem, a nagy meséskönyvből, amelyiket úgy szerettem.
Néhány nappal ezelőtt kerek születésnapot ünnepelt a Nőileg. Alapítók és régi munkatársak, újságírók, szerkesztők, fotósok és külsős szerzők együtt elevenítettük fel a lap történetének emlékezetes eseményeit, örömeink, nehézségeink és kalandjaink.
Egész éjszaka nyugtalanul alszom. Hajnalodik, s amíg az ébresztőt várom, végiggondolom, hogy mi az oka a nyugtalanságomnak. Meglepődöm, amikor rájövök, hogy a mesemondó versenyről van szó. Kislányom életének első mesemondó versenyéről.
Egy rendezvény sikere mindig a részletekben rejlik. Nem abban, hogy mennyit költenek rá, sokkal inkább számít az, hogy ne szemfényvesztés, hanem valódi tartalom legyen mögötte. Ennek pedig alapja és melegágya a (rendezvény)protokoll.
Hazug-cumi. Amikor csecsemőkorban nincs idő, vagy nem alkalmas a helyzet a szoptatásra, akkor ezt kapja a gyermek: hazug-cumit. Ennek az elődje a pálinkába mártogatott kenyér volt. Nagyobb gyerekeknél az utódja a telefon lett.
Az autóban ülünk. Zuhog az eső. Körülöttünk mentők szirénáznak, a közlekedésrendészet sürgölődik, teszi a dolgát. Az ablakon utat törő esőcseppek illeszkedésében próbálok rendszerességet találni. Valami logikát vagy sorsszerűséget ebben az egészben.
Ha visszatekintünk eddigi életünkre, talán mindannyian be tudunk számolni fájdalmas kisebbrendűségi érzések szorításáról. Ilyenkor feltámad egy szorító, görcsös érzés, miszerint nem vagyunk elég szépek, okosak, menők, tehát szeretetre méltók.
A húsvéti történetben is – csakúgy, mint a karácsonyiban – a fő cselekmény végrehajtója egy nő. A betlehemi történetben Mária életet ad a kis Jézusnak, a húsvéti történetben magdalai Mária látja meg a feltámadott Jézust.
Munkám révén, akarva-akaratlan számos kisgyermekes szülő válásának kereszttüzébe kerülök. Az elején csak nevek, aztán ahogy egyre inkább beilleszkedem, megismerem a várost, elkezdenek arcok, személyek, történetek kapcsolódni hozzájuk.
Számomra márciusban kezdődik az év, az első csokor hóvirággal és a mellkasomra büszkén tűzött márciuskával. A levetett vastag kabáttal, a buján kacérkodó széllel, a még fukarkodó napsugarakkal, az első szeplőkkel az arcomon, a hónap megannyi ünnepével.
A régi és az új egymás mellé helyezése, a természet közelsége, az egyszerűség és a funkcionalitás voltak a fő jelszavai a gyergyócsomafalvi építésznek, amikor dédnagyapja házának újragondolásába belekezdett. A végeredmény ennél is több lett...
Követi a divatot, de nem rabja annak, stílusa klasszikus, nőies, itt-ott egy kis izgalmas fűszerezéssel. Asztalos Ágnes kolléganőnk engedett betekintést a gardróbjába.
Rendszeresen, hetente több alkalommal fogyasztva, a gombák rákmegelőző hatásúak, D-vitaminnal látják el a szervezetet, hozzájárulnak az agy, valamint az emésztőrendszer egészségéhez, ezáltal a jobb immunitáshoz is.
Arany Prága – jutott eszembe a cseh főváros egyik jelzője, miközben emlékeimet próbáltam feleleveníteni. Pedig arany fényekben, napsütésben szűkölködött az a három nap, amit ott töltöttünk, de az élmény és emléke bennem valóban aranyértékű.
Vannak, akik úgy vélik, reggelire csak gyümölcsöt együnk, így jutunk a legtöbb energiához. Mások a bőséges reggelik mellett szólnak. Abban talán mindenki egyetért, hogy reggelizni valamit mindenképpen kellene, és ezalatt nem a bögre teát vagy kávét értik.
Földúton haladunk az erdő között, Székelyvarság Küküllő nevezetű részén. Már az odaút is sejteti, különleges helyen laknak vendéglátóink, Balog Ágoston és felesége, Katalin. És nem is csalódunk: nyugalomsziget a vadon sűrűjében.