Címke: Erdély „századosai”

A fehéringes közmagyar: Kányádi Sándor

Magyarságunkat legbelül kell hordanunk, szellemi javainkkal pedig ideje felhurcolkodnunk a világhálóra. A kultúrát ugyanis nem lehet palackba zárni, mint ahogyan a verseket sem lehet könyvekbe száműzni, tartotta Kányádi Sándor.

A hegyek lábánál nőtt domb: Márton Áron

A hegyek lábánál nőtt domb: ő nevezte így önmagát. Püspöki jelmondata – Nem futamodom meg a munkától – mély értelmű utalás volt munkával és szenvedéssel teli életére. Erdély történetének egyik legnagyobb hatású személyisége: Márton Áron.

A színházépítő, filmes úttörő: Janovics Jenő

A legendás színházépítő színigazgatót, az erdélyi Hollywood megteremtőjeként is történelmet író filmes Janovics Jenőt származása és eszményei miatt üldözték, menekült, visszatért és belehalt – méltán tagja Erdély „századosai” exkluzív klubjának.

A tornászlegenda, Szabó Kati

Szabó Kati története a kommunista Romániában sportkarriert befutó emberek tipikus esete. Minden idők egyik legeredményesebb olimpikon tornásza, aki a 1984-es Los Angeles-i olimpián négy aranyérmet szerzett. Soha senki ennél többet egyetlen olimpia alatt.

Az utolsó lehulló kő: Szilágyi István

Miután apja a második világháború valamelyik frontján maradt, a magára maradt édesanya tartotta el a családot. Zilah gyermekseregének fele árvának számított akkoriban. „A Valahol Európában világát éltük.” Így indult Szilágyi István élete.

Az aranyvesszőt hordozó ember: Kallós Zoltán

Kezdetben volt az eszme. És a hit, amely nem kérdezősködött tervezhető jövő felől, csak gyűjtött, vásárolt, felhalmozott. Miközben soha nem hangoztatta: lesz múzeum. Mert tudta, hogy lesz. És lett. És lesz iskola, mindegy, hogy miből. Lett.

Bernády György: a városépítő legendája

Dr. Bernády Györgyöt közfelkiáltással választották 1902. március 8-án az akkor 19 522 lakost számláló Marosvásárhely polgármesterévé. Programbeszédében sem ígért mást, mint hogy „Egy új várost építek!”.