lurkó

Felelősség – még felnőttként is súlyos tartalmat tulajdonítunk pusztán a kifejezésnek is, hiszen bizonyos szintű lelki érettséget társítunk hozzá. Hogyan lehet ezt a felelősségtudatot kialakítani gyermekkorban? Mi az, amit elvárhatunk a kicsiktől? Hogyan tanítsuk nekik, ami néha nekünk is akadozva megy? Kosután Laura iskolai tanácsadóval, családterapeutával jártuk körül a témát, a felnőtt egyéniségét, gyermekével való kapcsolatát alapul véve közelítettük meg ezt a megosztó kérdést. (Cikkünk a Nőileg maga

Mindannyian tudjuk, hogy egy szülő mennyire büszke tud lenni a gyermekére, amikor olyan kis cuki, vagy később, amikor valamiben kitűnik. Szeretjük megörökíteni a jeles pillanatokat, csakhogy sokan itt nem állnak meg: büszkeségük tárgyát megmutatják az egész világnak. Pedig ez veszélyes játék – figyelmeztetnek már egy ideje a pszichológusok és gyermekjogvédők. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. októberi lapszámában jelent meg.)

Szeretjük vagy sem, de a gyermeknevelés részeként a baráti- és munkaközösségünk mellett óhatatlanul közösséget kell vállalnunk egy másik csoporttal is: azon szülőkkel, akik gyermekeivel sok időt tölt a mi porontyunk. Ezek a szülői csoportosulások sokszor akár baráti körré szilárdulnak, vagy nem… De kell ez nekünk? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. szeptemberi lapszámában jelent meg.)

A túlzott alkoholfogyasztás egészségre káros hatásáról kell beszélni a gyermekünknek, a korai felvilágosítás és felkészítés kulcsfontosságú a mindenféle káros szenvedély, de a szexualitás témájában is. De hogyan beszéljünk hitelesen és képmutatás nélkül az alkoholfogyasztásról, ha mi magunk is fogyasztunk szeszes italt? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. augusztusi lapszámában jelent meg.)

Nem kell elkülöníteni a hitbéli nevelést a gyermeknevelés egészétől – véli Sógor Gyöngyi vallástanár, aki nem csupán a gyerekekkel ismerteti meg a Biblia világát, de lelkészeknek is tart képzéseket a gyermekistentiszteletek módszertanáról. Férje, Sógor Géza református lelkész, mindketten széles látókörű, tájékozott keresztyének, öt gyermeket nevelnek a Hargita megyei Kányádban. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júliusi lapszámában jelent meg).

Szülőként árgus szemmel figyeljük gyermekünk fejlődését, és talán az információ-dömping hatása, hogy bármilyen panasz, gyanús tünet okán ijesztő diagnózisra jutunk. Így jártunk mi az éjszakai végtagfájdalommal… Megnyugvásunkra kiderült: növekedési fájdalomról van szó. De mégis, miért fáj a növekedés? (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Az első három évben a gyerekek fejlődése nagyon gyors ritmusban zajlik, ilyenkor még azok az elmaradó készségek is jól fejleszthetőek, korrigálhatóak, amelyek a fejlődés későbbi szakaszában nagyobb problémaként köszönhetnek vissza.

A legtöbb kamasz (és szüleik) rémálma az aknés bőr. Épp akkor jönnek elő a sokakat érintő bőrproblémák, amikor a fiatalok számára egyre fontosabb, hogy hogy néznek ki. Gyakran évek telnek el, amíg a nagyon pattanásos bőrt kikezelik, és a hegek esetenként még úgy sem tűnnek el teljesen. Bőrgyógyászt kérdeztünk a tinik bőrápolásáról. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. áprilisi lapszámában jelent meg.)

Sok időbe telik a régi (rossz) beidegződések megváltoztatása: nincs ez másként a gyermekgyógyászatban sem. A nyugati, de akár már a magyarországi új kezelési normák is megalapozottak, ilyen például a lázcsillapításra vonatkozó ajánlás. Mert a láz csak egy tünet, amelyet legtöbb esetben nem kellene csillapítani. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. márciusi lapszámában jelent meg.)

Aprócska kisfiú megy előttem az úton az édesapjával. A gyermeket gyakran látom az utcán, ahogy vállait behúzva, szemét lesütve ballag valahová, lomha léptekkel. Milyen gondterhelt – állapítom meg mindig, de ahogy most elnézem az édesapját, az is szembeötlő, hogy mennyire hasonló a járásuk, a testtartásuk. Bár fizikailag nem is olyan nagy a hasonlóság, a gyerek mozdulataiból az apa miniatűr másolata köszön vissza. (Cikkünk a Nőileg magazin 2022. februári lapszámában jelent meg).

Főleg, ha több gyermeket neveltek, bizonyára el-elhangzik ez a mondat nálatok is. Vagy a kérdés, hogy: ki volt a hibás? Hibásnak lenni nem jó érzés, és az sem biztos, hogy hozzásegíti a gyermeket a „jobbá” váláshoz. Gyakran megélni azt, hogy hibás vagyok, könnyen átcsaphat agresszióba, vagy alacsony önbecsüléshez vezet.

Romániában és világviszonylatban egyaránt nő a túlsúlyos gyerekek száma, becslések szerint ötből egy gyereknek a normálisnál nagyobb a súlya.

A kétnyelvűségről mindenkinek megvan a maga véleménye, beszélünk róla a családban, az oktatási intézményekben, a baráti társaságokban is. Kisebbségben élőkként van személyes tapasztalatunk róla, akár kétnyelvűnek, akár egynyelvűnek érezzük magunkat.