Milyen férfiakat nevelünk?
Milyen a férfi? Mi a férfias? – újabban elsősorban anyaként foglalkoztat ez a kérdés. Mert kétség nem fér hozzá: a jövő férfiait mi neveljük.
Milyen a férfi? Mi a férfias? – újabban elsősorban anyaként foglalkoztat ez a kérdés. Mert kétség nem fér hozzá: a jövő férfiait mi neveljük.
A velük töltött minőségi idő, az odafigyelés a legfontosabb, amit gyermekeinknek adhatunk, hangsúlyozza Száva Iringó gyermekpszichiáter.
„Ezek a mai gyerekek már nem hallgatnak senkire!” – halljuk sokszor. Szülőként olykor nehéz megtalálni az egyensúlyt: hogyan neveljük az életre a gyermekeinket úgy, hogy ezeket a készségeket a megváltozott világban is hasznosítani tudják?
A folyton módosuló tanévszerkezetben látszólag egyre több a rövidebb-hosszabb vakáció. De mi célt szolgál a vakáció? És mi a ráció az egyre több iskolai szünidő mögött?
Hol a határ (jogilag) a gyermek érdekeit szolgáló munka és a kizsákmányolás között? Erről beszélgettünk ezúttal – gyakorló szülőként is – Lukácsi Katalin ügyvéddel, aki azt is eszünkbe juttatta: a gyermek számára az iskola is munka.
Úristen, hát, mindene megvan! De nem így neveltük! Mit rontottunk el? Legszívesebben elsüllyednék szégyenemben… Nagy vonalakban ezek a gondolatok futnak át a szülő agyán, ha kiderül: lopott a gyereke.
A gyerek a napi 146 értesítéssel – mert ennyi érkezik átlagosan egy okostelefonra – soha nincs egyedül a gondolataival. Nincs csend, nincs unalom, nincs az a belső tér, ahol az ember megtanulja, ki is ő valójában.
A gyakorló szülők már tudják, szeptembertől májusig tart a „szezon”, mindenféle virózisok egyvelege. De nem minden tünetegyüttes jelenti azt, hogy a lurkó nem mehet napiba, suliba. Tegyük tisztába: mikor mehet a gyerek közösségbe?
„Kezelhetetlen gyerekek, kezelhetetlen rendszer – kimondjuk végre?” – Rusz Csilla drámapedagógusként, több évtizedes tapasztalattal a háta mögött mondta ki: az iskola falai között ma nem tanítás, hanem túlélés zajlik.
Nem hiszek az összeesküvés-elméletekben. De hogy az év összes teendőinek jó százaléka arra a bizonyos hétre esett, az holtbiztos. Egy oldalnyi olvasásidőm nem jutott egész héten – ez pedig egyenes út a gonosz boszi jelmez magamra öltéséhez.
A nevelési tanácsadó szerint nem árt, ha felnőttként elsajátítunk új tanulási technikákat, így nem lesz szakadék az iskolai módszerek és az otthoniak között, megteremtődik az összhang, ami nagyon fontos a gyermek számára.
Nem állítom, hogy teljes a siker, de úton vagyunk: néhány éve még sikerként éltem meg, hogy reggelente nem késtünk el, ma már a reggeli készülődés milyenségére is igyekszem figyelni. Valljuk be, a reggeli indulás gyerekekkel kemény meló.
Hozzáértőként teszteltem a mesterséges intelligenciát nevelési és szoptatási kérdésekben. Miután egyre több édesanyától hallom, hogy „a chatGPT ezt nem mondta”, őszinte kíváncsiság vezérelt, amikor kipróbáltam: vajon akkor mit mond?
Vajon, tudják a gyermekeink, hogy a kiskorúakról készült szexuális tartalmú képek, videók küldözgetése – de még „csak” a tárolásuk is – bűncselekmény, amelyet 3-tól 10 évig terjedő börtönnel büntethetnek? Ezt is tisztáztuk Lukácsi Katalin ügyvéddel.
A nagymamaság teljesen más, mint az anyaság – a mama, ha kell játszó- és cinkostárs, másodpercek alatt mászik bele ő is a pocsolyába, ha a helyzet úgy hozza, meséli Tankó Ágnes marketing szakember A pszichológus konyhája új epizódjában.
Kétségtelenül hat a gyerek viselkedésére, hogy hányadikként érkezett a családba: a legidősebb vagy a legkisebb, esetleg „a szendvicsgyerek”, vagy egyke. Hogyan tudjuk szülőként kezelni ezeket a kapcsolatokat úgy, hogy mindenki megtalálja a helyét?
Agyunk két különböző rendszert használ a jutalmak feldolgozására, az egyik felelős azért, hogy akarjunk valamit, a másik pedig, hogy élvezzük, amit megkapunk. És ami igazán meglepő: a két rendszer nemcsak különálló, de egymástól függetlenül is működhet.
Kütyüt kér és kap karácsonyra a gyerek, aztán észrevétlenül elveszítjük: a kütyüzési szokásokat – főleg a kiskamaszoknál – mi magunk alakítjuk azzal, hogy mit adunk a gyermek kezébe. Mikor, mennyit, hogyan, mivel? Ezek a kulcskérdések a kütyüzésnél.
Nem mindennapi ez a porta, már abból a szempontból sem, hogy valójában nem is egy, hanem két régi, romos házat vásárolt meg és újíttatott fel a Németországból két gyermekükkel hazatelepülő Szabó Előd és Bíborka.
Az asztalon egy tepsi sós rúd, a következő adag még a sütőben. Nincs erő, ami visszatartaná a tepsibe egyszerre nyúló kezeket: még langyosan meg kell kóstolni a juhtúrós-parmezános stanglikat.
Bardócz Judit fiatalos lendületét és megjelenését bármelyik huszonéves megirigyelhetné, noha Jutka néni 83 éves. A székelyudvarhelyi nyugdíjas hölgy az a típusú nő, akire ránézve az ember azt gondolja: így érdemes élni.
Vagány, bevállalós – summásan talán így jellemezhető az udvarhelyi fitneszedző ruhatára. Az Alter stúdió és közösség megálmodóját a hétköznapokban gyakran sportruházatban látni, de gardróbja számtalan különleges, sokszor egyedi darabot rejt.
Bár úgy kezeljük, de a bábszínház valójában nem egy, kifejezetten a gyerekeknek szóló stílus, hanem a színjátszás önálló műfaja, hangsúlyozza Lukács Emőke bábszínész A pszichológus konyhája februári epizódjában.
A hajfestés sikere nem csak a fodrász rátermettségén, a festék minőségén múlik: legalább olyan fontos, hogy a festett hajat hogyan ápoljuk otthon. Fodrász osztja meg tippjeit a legújabb Kencében.
A japán nők naponta fogyasztanak szójatermékeket, melyek természetes fitoösztrogén-tartalmuknál fogva némileg pótolják a hiányzó ösztrogént. Felénk kétes a híre a szójának, pedig a fermentált készítmények, a tofu, a tempeh, a miso rendkívül egészségesek.
Van egy hely az otthonunkban, amit naponta legalább egyszer meglátogatunk. Sokszor rohanva. Néha sóhajtozva. Néha elégedetlenül. A ruhásszekrényünk.
Bármerre nézünk a teraszról, fenyőerdők ölelnek körbe, nyugalmat sugározva. Csíkcsomortánban vagyunk, a település fölé emelkedő dombok egyikén gyönyörködünk a tájban, Fröhlich Orsolya és Mihály László szívélyesen vezetnek körbe otthonukban.